Bemutatkozás

Doktori iskolánk alapvető célja, hogy a részét alkotó diszciplínák – az irodalom- és kultúratudományok, a nyelvtudományok, illetve a pszichológia – önálló, illetve egymást átfedő, érintkező területein újszerű inter- és multidiszciplináris megközelítésekre nyíljon lehetőség. Mindhárom diszciplínában nagy a vonzereje a saját tudomány részkérdéseiben, belső struktúrájában és saját modelljeiben való elmélyedésnek, ám gyakran elmarad az integráló szemlélet, a társdiszciplínák szempontjainak, eredményeinek tekintetbe vétele. Holott erre már vannak sikeres projektek, léteznek interdiszciplináris tudományos megközelítések, szemléletek, amelyek összekötik és egységes tudományos keretben kutatják és értelmezik a fenti három diszciplínát. Ilyen például a kognitív tudomány szemlélete, mely mára szervesen beépült mind a nyelvészetbe, mind a pszichológiába, hazánkban is számos nemzetközi színvonalú közös kutatást inspirálva. A jelen Doktori Iskola ugyanakkor a megismeréstudomány elméleti modelljei helyett inkább a lelki működés és a személyiség környezeti, társas-kulturális aspektusaira szeretné a fő hangsúlyt helyezni. Ebben kulcskategória az identitás, amely több társadalomtudomány fontos terminusa, és amely reflektál mind az egyén (a személyiség), mind a szociális környezet sajátosságaira. A nyelvi identitás, a nyelvek lefordíthatósága, a narratív identitás, vagy a vallásosság identitásformáló szerepe szervesen összekapcsolható a személyiség kulturális kontextusának pszichológiai kérdésfeltevéseivel, s a pszichológia újszerű kutatási módszereket kínálhat ezekben a kérdésekben. E szemlélet keretében a nyelvi grammatikák elméleti modelljei mellett helyet kap a nyelvet (nyelveket) beszélő egyén,  a nyelv és a kultúra viszonya, a többnyelvűség, a multikulturalitás, a nyelvi kreativitás stb. A pszichológiai, irodalmi és nyelvészeti szempontok összevetésére, integrálására kerülhet sor az átfedő tématerületeken, mint például a szelf, a nemi szerepek, a nevelődés folyamata irodalmi alkotásokban. Gyümölcsöző együttműködés várható az irodalmi, a nyelvészeti és a pszichológiai programok között olyan tématerületeken is, mint a narratív identitás, az én-irodalom, vagy az ön-prezentáció a különböző művészeti alkotásokban.

Doktori programunk különlegességei közé tartozik a módszertan erőteljes képviselete. A pszichológiában a kutatásban alkalmazott módszerek érvényességének és megbízhatóságának vizsgálata különösen kritikus kérdés, amelyhez gyakran több évtizedes viták kapcsolódnak (l. például az IQ vita). A módszertani képzés céljai közé tartozik a komplex, a személyiség társas–kulturális aspektusait is mérő, korszerű és a nemzetközi tudományos mércének is megfelelő személyorientált módszerek fejlesztése és továbbadása. Szeretnénk elérni, hogy a kutatómunkába bekapcsolódó fiatal kollégák megfelelő módszertani felkészültséggel rendelkezzenek, és lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy a módszertan területén is legyen mód fokozatszerzésre, kutatásra.

A Doktori Iskola a három diszciplínát képviselő programból áll.  A három programot közös módszertani blokk kapcsolja össze. A hallgatók mind a három tudományterületről hallgatnak majd kurzusokat és lehetőségük nyílik arra is, hogy a másik két program oktatóival együttműködve válasszanak kutatási témát. Ezen multidiszciplináris működési elv nem sérti az egyes programok és a speciális szakmai témák önállóságát, ellenkezőleg: ösztönzően hat a képzésre és a kutatásra. A képzésnek fontos része a nemzetközi kapcsolatok és lehetőségek (Erasmus-ösztöndíjak és más együttműködési formák) kiaknázása.

Az irodalom- és kultúratudományi program tervezett súlypontja a vallás és az irodalom kapcsolata, különös tekintettel a fordítástudomány, a narratív identitások, a felekezeti identitás az irodalomban, a reformáció nyelve, a bibliai hermeneutika, valamint a kisebbségi identitás témakörökre.

A nyelvtudományi program a történeti, a leíró és az alkalmazott nyelvészet problémáira koncentrál majd, különös tekintettel a nyelvi identitás, a protestáns teológiai terminológia, az identitással kapcsolatos lexika, terminológia, grammatika és nyelvpolitika problémakörére.

A pszichológiai program középpontjában a személyiség és az identitás kulturális kontextusának vizsgálata áll. A program magában foglalja az identitás fejlődését, társas aspektusait, a családi szocializáció jellegzetességeit, a fejlődés zavarait és klinikai aspektusait, valamint a spiritualitás és vallásosság szerepét a személyiség formálódásában. A program a tudománytörténet, az alkalmazás és a korszerű módszertan területén is biztosít kutatási lehetőségeket.

Megítélésünk szerint ezek a képzési programok a hazánkban jelenleg működő doktori iskolák képzési kínálatához képest újak és egyediek. Egyházi fenntartású egyetemen érthető, hogy a képzés a vallás és a bölcsészettudományok kapcsolódó pontjait (pl. felekezeti identitás, bibliai hermeneutika, valláspszichológia stb.) is igyekszik feltárni.


1.    Az Irodalom- és kultúratudományi programról bővebben

„Tradíció” és „Fordítás”. Stuart Hall a hagyományos és a posztmodern kulturális identitás-felfogásoknak ezt a két alaptípusát különbözteti meg: egyrészt az identitást mint egységes, változatlan nagy elbeszélésre épülő, másrészt, mint a kulturális hagyományok, nyelvek, narratívák közt közvetítő, állandó alakulásban, átmenetben lévő entitást felfogó elképzelést. Ez a kettősség nemcsak a gondolkodásmódunkban végbement változást tükrözi, hanem a globalizáció következményeivel való számvetést is. Ennek a kérdésnek az időszerűsége nyilvánvaló általában a felekezeti, konkrétan a protestáns, illetve a kisebbségi identitás képződésében, mai irodalmi reprezentációiban, illetve a reprezentációk alakulástörténetében, az önmeghatározások hermeneutikájában (és egy hermeneutikai önmeghatározásban). Ez nem csak a fenti problémák, a felekezeti, nemzeti stb. identitás tematikus megjelenítését érinti, hanem azt a kérdést is, hogy az identitás értelmezése, az egységesség vagy a hibridizáció felé hajló felfogása, nyelvi megalkotottsága hogyan hat a művekben megjelenő narratív identitásra, az irodalom formanyelvére, tér- és időtapasztalatára, az emlékezet, a történelem koncepciójára, az identitás nyelvi szervezettségére. A kérdés másik oldala maga a fordítás problémája: hogyan közvetít mindebben a nyelv, mi a fordítás szerepe, hol vannak a kultúrák közötti fordítás határai.

Az irodalom- és kultúratudományi program a fentiek értelmében oktatási programjában, témakiírásaiban és kutatómunkájában az alábbi témakörökre koncentrál.

Reformáció és identitás: Általában a felekezeti és ezen belül a református identitás fogalmának, más identitáskonstrukciókhoz való viszonyának alakulását, történetét, egyes szerzők életművében való megjelenítését érintő kutatások. Bibliai hermeneutika, a spiritualitás, a szakralitás és az irodalom viszonya egy-egy szerző vagy korszak viszonylatában.

Kultúrák és művészetek közötti fordíthatóság: A tágan értelmezett kulturális fordítás, kulturális közvetítés elméletével, a médiumok közötti fordítás, adaptáció lehetőségeivel, a szűken vett fordítás kérdéseivel, fordításelmélettel, és az értelmezés, újraértelmezés és fordítás viszonyával foglalkozó kutatások köre.

Identitásdiskurzusok, egyéni és kollektív identitáskonstrukciók: Az identitás hagyományos, modern és posztmodern koncepcióit, a multikulturális, a nemzeti és a kisebbségi identitáskonstrukciók változásait, a nemzeti/kisebbségi önértelmezésekben való megjelenítését és irodalmi reprezentációit, az emlékezet, a kulturális és a narratív identitás, illetve az elbeszélés formanyelvének összefüggéseit tárgyaló, elméleti kérdéseket körbejáró, illetve egyes időszakokra, életművekre, művekre koncentráló vagy összehasonlító kutatások.

Kultúra, vallás és medialitás: A kultúra és medialitás, multikulturalitás és intermedialitás viszonyát érintő elméleti, és a kulturális, felekezeti, narratív identitás mediális meghatározottságát többnyire összehasonlító értelmezéseken keresztül vizsgáló gyakorlati kutatások köre.

A narrativitásnak kiemelt szerepe van az egyéni és társas emlékezetben, az identitásképzésben, és a folytonosság biztosításában. Az identitás a narráció oldaláról megközelítve nem más, mint folyamatosan újraírt élettörténet, az egyén élettörténetének értelmezése és újraértelmezése bizonyos diszkurzív stratégiák mentén. A narratívum ugyanakkor egy kognitív séma, amely az emlékezet fejlődésében, a nyelv működésében és az identitás kialakulásában játszik szerepet. E minőségében végső soron egy szociális tevékenység, interaktív kommunikáció. Mindezen ismérvek mentén adódnak a kapcsolódási pontok a pszichológiával  és a nyelvtudománnyal. 

A pszichológia programból elsősorban az identitás, az én és a személyiség szerveződését és megjelenési-működési formáit vizsgáló fejlődéspszichológia, az identitás és az önreflexió formáit elemző narratív pszichológia, valamint a diszkurzív identitás jelenségeit vizsgáló diszkurzív pszichológia egészíti ki az irodalomtudományi program kutatásait. Kiemelt fontosságú az emlékezetkutatás, amely az emlékezet kognitív és emocionális kereteit, az emlékezet hagyományozásában szerepet játszó társas interakció folyamatait, a tudatos és tudattalan emlékezettartalmak közvetítését helyezi középpontba. Közvetlenül is támogathatják az irodalmi szövegelemzést és az irodalmi szöveg evolúcióját az elsődleges gondolkodási folyamatokat vizsgáló pszichológiai kutatások, valamint az élményfeldolgozás nyelvi mutatóit és az élmények átéléséhez kapcsolható narratív jelenségeket elemző pszichológiai eljárások. Hasznos felismerések várhatók még a valláspszichológiai, valamint a klinikai-mentálhigiénés, szociálpszichológiai és interkulturális területekről.
A nyelvtudományi program történeti, leíró és alkalmazott nyelvészeti fókuszában a nyelvi identitás fogalma és tartalmának változásai, a két- és többnyelvűség komplex megközelítései, a kétnyelvű és kettős kultúrájú identitással kapcsolatos vizsgálatok, valamint a pszicholingvisztika és a szociolingvisztika identitásképzéssel kapcsolatos általános kérdései állnak. Az identitással kapcsolatos terminológia és nyelvpolitika problémakörei magukban foglalják a protestáns teológiai terminológia témakörét is. Mindehhez társul még a névtan és identitáskutatás, az emlékezet és nyelvhasználat összefüggéseinek vizsgálata, a nyelvi világkép fogalma és vizsgálata. Mindezek a területek az irodalom- és kultúratudományi programmal is szoros érintkezésben vannak.
Az irodalom- és kultúratudományi doktori program tudományos előzményét képezik a b
Bölcsészettudományi Kar tudományos kutató műhelyei, melyek több évre visszamenőleg dokumentált eredményekkel rendelkeznek. A törzstagok, oktatók és témavezetők kutatásai és publikációi, nyilvános szereplései az alábbi kari kutatócsoportok működéséhez kötődnek:
    -    Hermeneutikai Kutatóközpont (vezeti Prof. Dr. habil. Fabiny Tibor)
    -    Kanadai Kultúra és Irodalom Kutatóműhely (vezeti Dr. Nagy Judit)
    -    Modern Keleti Kultúrák Kutatócsoport (vezeti Dr. Varrók Ilona)
    -    Kortárs Közép-Európai Regény Kutatócsoport (vezeti Dr. Horváth Csaba)
    -    Theatron Műhely (vezeti Dr. Kékesi Kun Árpád)
    -    Misztikus Hagyományok Kutatócsoport (vezeti Dr. Daróczi Anikó)
    -    Literatur und Erinnerung im Donauraum Kutatócsoport (vezeti Dr. Szentpétery-Czeglédy
         Anita)
    -    Interkulturális Kutatócsoport és Fordítóműhely (vezeti Dr. Sepsi Enikő)
    -    Református Kultúrtörténeti Kutatócsoport (vezeti Dr. Csoma Zsigmond)
    -    Latin-Amerika Kutatócsoport (vezeti Dr. Semsey Viktória)
    -    Szakrális Kommunikáció Kutatócsoport (vezeti Dr. Lovász Irén)

2.    A Nyelvtudományi programról bővebben

A „Nyelv, kultúra, identitás” témaköre a nyelvtudományok számos területén megjelenik. A Nyelvtudományi program négy nagy nyelvészeti területre összpontosít: a történeti, a leíró és az alkalmazott nyelvészeti, valamint a szociolingvisztikai kutatások fókuszában egyaránt a nyelvi identitás fogalma és tartalmának változásai, a nyelv és kultúra, nyelv és identitás összefüggései állnak, különös tekintettel a magyar mint anyanyelv és mint idegen nyelv kutatására, a magyar nyelvvel kapcsolatos történeti és leíró nyelvészeti kutatásokra. Az alkalmazott nyelvészet területéről a lexikai pszicholingvisztika és a szociolingvisztika identitásképzéssel kapcsolatos általános kérdései állnak a középpontban. Az identitással kapcsolatos terminológia és a nyelvpolitika problémakörei magukban foglalják a protestáns teológiai terminológia témakörét is. Mindehhez társulnak még a névtan és identitáskutatás, a nyelvi világkép fogalma és vizsgálata, a fordításorientált szöveg- és terminológiai vizsgálatok, a lexikográfiai és pragmatikai vizsgálatok.
A Doktori Iskola Nyelvtudományi programja az alábbi területeken kínál a hallgatóknak kutatási témát, illetve kurzusokat.

Leíró nyelvészet. A nyelv megismerésével, rendszerének feltárásával értelemszerűen a nyelvtudomány foglalkozik. Ennek különféle aspektusai vannak: a leíró és a történeti-összehasonlító nyelvtudomány. Ezek mindegyike arra is törekszik, hogy a világ nyelveiben tapasztalható általánosan érvényesülő szabály- vagy törvényszerűségeket leírja. Ezeken belül a nyelv hangtanának tisztázása, rendszerének felderítése a legfontosabb feladatok egyike, bár ez nem kizárólagosan a nyelvtudomány területe. Nagyon lényeges szempont a nyelvtani rendszer (alaktan, mondattan), a nyelv társadalmi (társadalmi rétegek és földrajzi területek) szerinti tagozódása (ezek összefüggése a nemzeti- és a csoportidentitással), valamint a nyelvek egymásra gyakorolt hatásának kiderítése. Ezek pontos megismerése és az eredmények hasznosítása annak feltétele, hogy a nyelv használói félreértés nélkül közvetítsék és megértsék az információkat.
Nyelvtörténet. A nyelvek közti származási rokonsággal az ún. történeti-összehasonlító nyelvtudomány foglalkozik, amely voltaképpen — amint megnevezése is mutatja — két nyelvtudományi módszer együttes alkalmazásából áll. A történeti nyelvtudomány egy-egy nyelv vagy nyelvcsoport életében bekövetkezett változásokat deríti fel, és igyekszik e változásoknak okát adni, azokat megmagyarázni. A témakörön belül kiemelt téma a magyar nyelv hangállományának, alaktani rendszerének, mondattani szerkezetének az elmúlt kb. 1100 év során bekövetkezett változása, „fejlődése”. Fontos terület a magyar írásbeliség kialakulása, az irodalmi nyelv megszületése, amiben természetesen különösen nagy hangsúlyt kapnak a bibliafordítások és a magyar grammatikák megszületése, a nyelvjárásoknak a fokozatosan kikristályosodó irodalmi nyelvre gyakorolt hatásaik, illetve mindezek szerepe a nyelvi és a nemzeti identitás kialakulásában. A nyelvi változások többé-kevésbé összekapcsolódnak a történelmi eseményekkel, a gazdaság- és művelődéstörténettel, tehát ezekre is figyelemmel kell lenni.
A Nyelvtudományi program alkalmazott nyelvészeti témakörei széles lehetőségeket kínálnak a nyelv, a kultúra és az identitás kutatására, hiszen az alkalmazott nyelvészet interdiszciplináris szemlélete megjelenik a stilisztika, a pragmatika, a nyelvpedagógia, a nyelvpolitika, valamint az egyetemünk képzési struktúrájában kiemelt szerepet betöltő terminológia és lexikográfia kérdéseinek tárgyalásában is. A terminológiai kérdések vizsgálata szorosan kapcsolódik az irodalom- és kultúratudományi programhoz (pl. a protestáns terminológia vizsgálata, a terminológia fordíthatósága). Az alkalmazott nyelvészetet – Szépe György szóhasználata nyomán – „hasznos nyelvészetként” értelmezzük: a leíró- és a történeti nyelvtudomány kutatási eredményeire támaszkodva, emellett más tudományterületeket is bekapcsolva, egy nyelven belüli, valamint két- és több nyelv rendszerében végzett, kontrasztív szemléletű kutatásokat tervezünk a legkorszerűbb nyelvtechnológiai módszerek bevonásával. A felsorolt témák beleillenek az alkalmazott nyelvészet tárgykörében eddig végzett doktori kutatások sorába, de minden esetben önálló, eddig még nem feldolgozott tárgykörre irányítják a fiatal kutatók figyelmét, akik a képzés során megtanulják a szükséges, specifikus kutatásmódszertani ismereteket is.
A szociolingvisztikai témakörök ugyancsak illeszkednek a központi kérdésként megjelölt nyelv – kultúra – identitás kutatásához, de itt a nyelvtudomány különféle ágainak alkalmazása mellett a társadalomtudományi területek, mindenekelőtt a szociológia és a kisebbségtudomány bevonása a meghatározó. A nyelv és a társadalom összefüggéseit a szociológiában alkalmazott korszerű kutatásmódszertan alapján, két nagyobb csomópontba rendezve vizsgálják az ide sorolható témák. Az egyik csoport általános módon, bármely – a doktorandusz hallgató által ismert -- nyelv keretében, akár a társadalmi két- és többnyelvűség vonatkozásában is vizsgálható kérdésfelvetéseket tartalmaz (gender nyelvészet, nyelvi tervezés, revitalizáció, kommunikáció, verbális befolyásolás, internetes identitás); a másik csoport részben a magyarországi, részben a határon túli kisebbségek nyelvi identitásával, kétnyelvűségének alakulásával és ezek társadalmi vonatkozásaival foglalkozik.  
A doktori program tudományos előzményét képezik a Bölcsészettudományi Kar tudományos kutató műhelyei, melyek több évre visszamenőleg dokumentált eredményekkel rendelkeznek. A törzstagok, oktatók és témavezetők kutatásai és publikációi, nyilvános szereplései az alábbi kari kutatócsoportok működéséhez kötődnek:
    -    Terminológiai Kutatócsoport (vezeti Dr. habil. Fóris Ágota)
    -    Hungarológiai Kutatócsoport (vezeti Dr. habil. Nádor Orsolya)
    -    Pragmatikai Műhely (vezeti Dr. Dér Csilla és Dr. Csontos Nóra)
    -    Német Lexikográfiai Műhely (vezeti Dr. habil. Hessky Regina)
    -    Japán Lexikográfiai műhely (vezeti Dr. Varrók Ilona)


3.    A Pszichológia programról bővebben

A fentebbi részletes programismertetésekből is kitűnik, hogy a pszichológia tudománya erősen átszűrődik mind az irodalom- és kultúratudomány, mind a nyelvtudomány területére, gazdag kínálatát nyújtva az inter- és multidiszciplináris kutatásoknak a Doktori Iskola keretein belül is. A Doktori Iskola pszichológia programját az alábbi témakörökben látjuk hangsúlyosnak.

   •    Módszertan, pszichometria

o    Ennek keretében számos olyan kurzust (pl. Statisztika és empirikus adatfeldolgozás, Automatikus szövegelemzési eljárások, Narratív identitás) és kutatási témát (pl. narratíva és identitáskutatások) javasolunk a hallgatóknak, amelyek bármely programba beilleszthetők. Ugyanakkor ez a témakör akiemelt fontossággal bír a modern pszichológián belül is és a jelen Doktori Iskolában olyan témákkal jelenik meg, mint a számítógépes és online pszichológiai tesztek alkalmazása, a projektív személyiségdiagnosztika, a személyiségtesztek reliabilitásának és validitásának vizsgálata, a képi kifejezéspszichológiai kutatások. Ennek eredményességét garantálja a KRE Pszichológiai Intézetében évek óta eredményesen működő Projektív Tesztek Pszichometriája Kutatóműhely, illetve a Pszichológiai Statisztikai Kutatócsoport (mindkettő vezetője Prof. Dr. Vargha András).

   •    Identitás, személyiség

o    Ez a témakör is összekötő kapocs a Doktori Iskola három programja között. A pszichológián belül olyan kérdéseket vizsgálunk ezzel kapcsolatban, mint pl. az identitásszerveződés a személyiségfejlődés és a képi kifejezéspszichológia tükrében, a személyes és a szociális identitás narratív összefüggései, a nemi különbségek (neuro)pszichológiája vagy a felnőttkor és az öregedés a 21. században. Ennek a témakörnek a kutatása nagyban támaszkodhat a Képi Kifejezés-pszichológiai Tudományos Műhely munkájához (vezeti: Prof. Dr. habil. Vass Zoltán PhD).

   •    Érzelem, értelem, intelligencia

o    E fogalmak az általános pszichológia olyan részterületeit képviselik, amelyeknek kitüntetett jelentőségük van mind a személyiség-, mind az egészségpszichológia kutatásaiban. A Doktori Iskola keretében ezzel kapcsolatban olyan témákkal szeretnénk behatóbban foglalkozni, mint az empátia, az együttérzés és a mindfulness közti kapcsolat, az érzelmi folyamatok narratív szerveződése, az érzelmi intelligencia történet alapú vizsgálata, az intelligencia fogalma, mérése és az IQ-viták, illetve az interaktív tanítási és tanulási módszerek.

   •    Spiritualitás

o    Ez a terület a pszichológián belül egyesek számára kissé ezoterikus, ugyanakkor vannak olyan neves szakemberek (pl. Danah Zohar), akik szerint a spirituális intelligencia egyenértékű a többi közismertebb intelligencia faktorral. A spiritualitás témakörében olyan kutatásokba akarjuk bevonni a hallgatókat, mint a természeti környezet bio-pszicho-szocio-spirituális hatásai, az egészséges és patológiás vallásgyakorlási módok, a vallásos hit és spiritualitás fejlődési szintjei, a spiritualitás és vallásgyakorlás hatása a testi-lelki egészségre, a spirituális gyakorlat a személyiségszerveződési szint függvényében, spiritualitás a párkapcsolatokban, krízishelyzetekben és a pszichoterápia kontextusában, a személyiségfejlődés és a spiritualitás egymásra hatása, illetve a pszichedelikumok spirituális élménydimenziónak szerepe a hatvanas évek amerikai ellenkultúrájában és a modern spiritualitás kialakításában. Mindezen témák a Károli Gáspár Református Egyetem arculatához is jól illeszkednek. Ezen téma kutatásában szoros az együttműködés a Szakrális Kommunikáció Kutatócsoporttal (vezeti Dr. Lovász Irén CSc), valamint a Misztikus Hagyományok Kutatócsoporttal (vezeti Dr. Daróczi Anikó). Ez utóbbi az „A misztika fogalmai és hagyományai az európai gondolkodásban” című OTKA projekt gazdája (OTKA K 101503) (vezeti Dr. Vassányi Miklós PhD)

   •    Klinikai és egészségpszichológia

o    Ez a témakör átfedést mutat több más témakörrel. Ennek keretében olyan kutatásokra invitáljuk a doktoranduszokat, mint a pozitív pszichés működés intra- és interpszichés vonatkozásai az élettartamon át, a pszichoszomatika és a pszichoterápia, a mozgásterápiák szerepe a mozgás- és viselkedésszabályozás alakulásában, az ADHD a végrehajtó funkciók tükrében, illetve az obesitas pszichés faktorai és kulturális háttere. E kutatások hátterében meg kell említenünk a KRE Pszichológiai Intézetében több éve eredményesen működő Fejlődéslélektani-Neuropszichológiai, valamint az Obesitas Pszichológiai Faktorai kutatócsoportokat.

   •    Párkapcsolatok, család

o    Ez a témakör kiemelt kutatási területe a KRE Pszichológiai Intézetének, melynek eredményességét számos megjelent könyv és tanulmány támasztja alá. A Doktori Iskola keretében e téren olyan témákkal szeretnénk behatóbban foglalkozni, mint a párkapcsolatok vizsgálatának nem verbális módszerei, az interakciódinamika a családban, a kortárscsoportban és a párkapcsolatokban, a családi rendszer, a párkapcsolatok, valamint a baráti kapcsolatok vizsgálata, illetve pár és családmodellek, kapcsolati kultúra, generációs jellegzetességek.

   •    Interkulturalitás és szociálpszichológia

o    Ez a témakör szintén összekötő kapocs a Doktori Iskola három programja között. A pszichológián belül olyan területeket vizsgálnánk ezzel kapcsolatban, mint a kultúra, az értékek, a személyiség és a pszichológiai jóllét, a kultúrközi vizsgálatok személy-orientált megközelítésben, büszkeség és nemzeti identitás, a szociális identitás szerepe a szervezetben, vezetésben, a szociális identitás szerepe az interperszonális viszonyokban és a családban, a meghódított és a lázadó habitus: kultúrák és ellenkultúrák, a kulturális megértés útjai, a médiumok hatása a szocializációra, a médiumok szerepe az emberi kapcsolatokban és a mindennapi életben, vagy a nyugati ezoterikus-okkultista hiedelmek hatása a pszichológia fejlődésére. Ennek a témakörnek a kutatása nagyban támaszkodhat az Interkulturális Szociál-pszichológiai Kutatóműhely munkájára (vezeti: Prof. Dr. Erdélyi Ildikó PhD).